Elemlista és statikai jellemzők.
• A falváz sín igénybevétele döntően húzó- és nyíró feszültségekből ered. A szerkezeti kialakítás és a szerelési szabályok is abban az irányban hatnak, hogy a tüskék helyén 50 mm-ként felvett Gk (50) tömegerőkből összeadódó, a modellben Gk (1000) tömegerő átadása csak a függesztő nyelveken keresztül történjen. Ezzel a menetszárak igénybevétele célszerűen határok között tartható, és a falváz erőtani modellje könnyen értelmezhetővé válik. A falváz sín a statikai modell szerint folytatólagos többtámaszú tartó, azzal jellemezve, hogy a hajlító- és nyíró igénybevételekhez képest a szokásosnál jelentősebb húzó igénybevételt is kap.
• Az akasztó sín igénybevételét döntően nyíró feszültségekkel lehet jellemezni. Ez mindaddig jól modellezi az igénybevételt, amíg a fogak hajlítási ellenállását az erőátadásból adódó hajlító nyomaték meg nem haladja.
• A függesztő nyelv, és akasztó idom igénybevételei döntően húzó- és hajlító igénybevételekből származó feszültségekből erednek. Tekintettel arra, hogy az erőátadás számos elemen keresztül valósul meg, és ezen felül az erőátadás iránya is, ezzel az erővektorok függőlegessel bezárt szöge is aránylag széles skálán változik, a pontos modellezés és a pontos számítások helyett igen jelentős túlméretezéssel biztosítjuk a teherátadás biztonságát.
• A menetes szár csekély nyomó igénybevételt, nyíró igénybevételt és a falfelület pontosságától függő mértékű hajlító igénybevételt kap. Tekintettel arra, hogy az a háttérszerkezet, melyre a burkolatvázat szerelni kell előre nem meghatározható fizikai jellemzőkkel bír, azt a zónát, ahol a menetszár a rá jutó igénybevételeket a háttérszerkezetnek átadja, modellszinten nem lehet meghatározni. Ebben az esetben is a radikális túlméretezés eszközével élünk, és azzal a nyilvánvaló feltételezéssel végezzük az elem igénybevételeinek számítását, hogy a nyíróerők átvételére a háttérszerkezet a felszínétől 50 mm-re lévő eredő erővel képes.
• A síkbeállító villa igénybevétele döntően nyomó feszültségekből ered, melyhez igen kis arányban nyíró- és hajlító igénybevételek társulnak. A döntő arány miatt csak a nyomó-igénybevétellel foglalkozunk.
